Növényt Az Utcákra Mozgalom

A városokban sokszor előfordul, hogy hiányoljuk az utcákból a fákat. Ekkor persze a városvezetést kezdjük el hibáztatni, hogy sajnálják a parkfenntartásra a pénzt. Ezzel persze nem mindig járunk messze az igazságtól, mert a tapasztalat az, hogy ez tényleg így van. Van persze egy-két kivétel amikor valamilyen érthetetlen módon a közigazgatás szakemberei által előkészített törvénymódosításból a politikusok nem húznak ki egy-két sort és a  jogszabály miatt létrejön egy fásítás. Ilyen volt néhány éve amikor a Józsefvárosi palota-nyegyedben amikor néhány utcában a parkolósávban két-három autóként  ültettek fákat.

(Forrás: Google StreetView Somogyi Béla utca, Budapest)

Másik példa a Fővárosi önkormányzat tavaly indított kampánya aminek részeként 10000 új fát ültettek, melynek egyértelmű célja lerázni a sarat az Önkormányzatról, hogy ciklusok óta nem biztosítottak elegendő anyagi forrást a Főkertnek a hiányzó fák pótlására. Azok számára akik eddig nem tudták volna ezért volt (és talán még mindig) gyakori látvány a városban, az, hogy a kiszáradt fákat nem eltávolították, hanem 2-2,5 m magasságban csak levágták a tetejét (így a pótlási kötelezettséget el tudták odázni).

EZ A  CIKK EGY CSONK. A ROSSZ INTERNETKAPCSOLAT MIATT ELVESZETT A VÉGE. EGYSZER MAJD BE LESZ FEJEZVE, VAGY SEM. ELVÉGRE ÚGYSE OLVASSA SENKI SEM.....

 "Csak az a szép zöld gyep..." /Égig érő fű,1979/

Egy-néhányan emlékezhetnek tavaly kiírtak egy pályázatot a Pollack Mihály térre "Az Építészet Tere". Körülbelül ugyanekkor ugyanott voltak a pályamunkák (na jó kb egy hónappal korábban). Most a Margitsziget északi és déli csücskére esett a választás a pályázat során. Sok érdekes munka érkezett nézzetek szét a mészorg honlapján. Érdekes, hogy a fennt a mozgó képkockák tavaly készültek.

Aki nem jött el a díjátadóra az megnyugodhat kihagyott egy borzalmas negyed órát ami kb egy-másfél óra késéssel kezdődött. De amúgy nagyon jó volt ott feküdni a gyepen és sörözni (közterületi alkohol fogyasztás min 3000 HUF :) ). A MÉSZ udvarban volt főzőverseny előadások, szóval egész jó. Még pályaelhagyó koncert is, szóval egész jó kis mulatság.

De térjünk vissza a gyöphöz. A gyepszőnyeget ahogy tavaly is a MAKEOSZ-nak lehetett köszönni. A lerakását pedig a Rerrich Béla Tájépítész Szakkolégiumnak valamint a Parkász Egyesületnek lehet köszönni. Ahogy tavaly úgy idén is a gyep egy óvodába került. Idén Miskolcról jöttek az apukák felszedni, elvinni, lerakni :).

És íme egy két kép:

 

 

 A minap volt szerencsém Szombathelyen a Weöres Sándor színházban járni. A bejárat – a  kultúra templomához illően – monumentális oszlopokkal rendelkezik, ünnepélyes hatást gyakorolva a belépőre – miközben a hatalmas LED információs tábla oda nem illőségével degradálja az épület érkezőre gyakorolt hatását, talán jobb lett volna nélküle (a kevesebb néha több ahogy szokták mondani). A belső igényes, azt nem mondom, hogy nem mert bizony hazugság lenne – bár engem az emeleten a közeli mennyezet kicsit feszélyezett. A mennyezet architektúrája, fényjátéka egész izgalmas. A burkolatok minőségében, kivitelében sem találtam szemet szúró hibát (bár amikor télvíz idején a talpakból kicsöpög a hó lé akkor valószínűleg lehet csúszkálni). Kimondottan érdekes az emeleten található kiállítás, mely bemutatja a Szombathelyi színjátszás történetét (melyről nem is sejtettem volna, hogy ily színes).

A színház belsejéből hiányoltam a növényeket, voltak persze, de azok igénytelenül hatottak, minden bajuk volt, ami csak lehetett, tápanyag szegénység, fényhiány. Lehet, hogy ebben az esetben a tartósított virágok használata lett volna célszerű – persze ezek drágábbak, de igaziként hatnak és nem árt nekik ha nem kap elég vizet, vagy a takarító néni éppen túlöntözi(mivel nem kell neki semmi, kivéve néha letörölni a port róla, de ez a másiknál sem árt).

 Két apróbb hibát tapasztaltam, kissé zavaró volt a földszinti színházteremben a lépcsőkbe ágyazott jelző fény, melyet az előadás folyamán a rossz irányzás miatt kékre festette a főként fehér ingbe bújtatott úriembereket, valamint az egyik lépcsőfok gondolom a vizuális szépség jegyében ívesen elfogyott a következő lépcsőfokban, de erre a lefelé haladó ember (jelen esetben jómagam) nem számítva, majdhogynem elvágódik, ha rosszul lép akár lábát ficamíthatja.

Az épület belseje feledtette velem a bejáratnál tapasztalt hibákat, van egy kimondottan szép épület melyre nincs rálátás, mivel egy eldugott kis utcácskában van, a bejárat mellett pedig „ócska, stílustalan” növényeket helyeztek. Félreértés ne essék, nem magával a Juniperus scopolorum ’Skyrocket’-tel van gondom hanem azzal, hogy egy reprezentatív helyre, amire ráadásul büszke is vagyok oda nem ilyet ültetek – hóteher alatt szétesik, elveszti habitusát, a jónép tucatjával ülteti ezt is sövénynek (besorolva azt a tuják közzé mondván örökzöld-örökzöld). Inkább valami nemesebb növényt mondjuk oszlopos tölgyet, ami a hely környezetét még inkább emeli.

A belső udvarra nagyon kíváncsi voltam, a belső igényességét látva, ugyanis fantáziám beindult, vajon mi fog ott fogadni. A kilépés óriási csalódással járt. A belső mészkő burkolathoz képest kint beton térkőt alkalmaztak (ráadásul két féle színt sötét- és világosszürkét), egy hatalmas csupasz fal volt mely három színben pompázott alul egy nagyon világoszöld utána pedig ez kétszer egyre fakóbban – ez valószínűleg a kivitelező és az átvevő hibája volt mivel a maketton még a zöld az sárga volt. A belső udvar három másik fala igényes burkolatot kapott  , de a rajta elhelyezett lámpák között még ferdén felrakottak is voltak, ráadásul a vezeték elrejtésével sem próbálkoztak meg– a belsőhöz-igényességhez képest abszolút lehangoló. Az udvar növényzetét tuják alkotják műanyag fekete cserépben, mintha valamilyen virágkiállításról hozták volna őket (a kiállítók a földlabdás tujákat szokták ilyen fekete cserépbe rakni és a tetejére mulcsot szórni az ideiglenesség miatt). Az udvaron mindemellett nagyon szép barna műanyag fonott bútorzat volt , érdekes és egyben igényes bárpult szerűséggel, de az udvar közepén egy hatalmas kocsmai ernyő összehajtva, körülötte pedig a képeken is látható fém asztalok. Összességében az udvarban a sokféleség volt a zavaró két féle burkolat, és még a bentit nem is említettem, a háromféle falburkolat valamint a berendezési tárgyak sokfélesége.

Bízom benne, hogy ezt valamiféle döntéshozó is elolvassa, és elgondolkodik rajta, különös tekintettel arra, hogy immáron az önkormányzatnak saját parkfenntartó cége van mivel nem elégedett meg a Prenor 40%-os tulajdonlásával (ahogy a pletykák mondják). Erről valószínűleg majd még készül bejegyzés, mert emlékeim szerint valahogy karbantartottabb volt egy évvel ezelőtt Claudius városa.

 A fényképek alapján megpróbáltam kikövetkeztetni a terület méreteit és a szélesebb rész 3,5 m lett a keskenyebb 2,5 a hossz mindkettőnél 5 m, a szintkülönbség 45 cm. De ez tényleg csak sacc a fényképek alapján.

Ezekhez az adatokhoz igazodva firkantottam egy kis teraszt -véletlenül se gondoljon senki se zöldtetőre itt ugyanis virágtartókban vannak a növények. Valamint mielőtt valaki megjegyezné: Igen, a perspektíva nem az erősségem (de azért igyekeztem).

A hátső falra tapadókorongos vadszőlőt futattam (P.tricuspidata 'Weitchii') az asztal fölötti lugasra -azért valami csak kell egy kicsit takarjon a lépcsőn közlekedőktől- kivit (Actinidia chinensis) az alsó szint szélén szőlő van, a két ablak között apácarácson Clematis 'Guernsey Cream' olyan szép fehér, az asztal melletti pad két oldalán télizöld meténg van egyik oldalon az 'Atropurpurea'(vörös virágú) fajta másikon pedig a 'Gertrude Jekyll'(fehér virágú). A lépcső mellett egy füge kapott helyett a pad körül rozmaring, orvosi zsálya 'Icterina' (foltos levelű) fajta, a szőlő alatt pedig levendula. A narancsárga foltok egynyári kiültetéseket jelölnek.

 Igyekeztem gyors lenni,

Az adatok ugyanazok mint az előzőnél, csak egy fentarthatóbb megoldást Gimpeltem össze. 

Íme az eredmény ebben az esetben varjúhájakkal (Sedum) lenne beborítva.

eredeti kép

Gimpelt kép

 Ez egy újabb sorozat kezdete :D a régieket is igyekszem majd folytatni csak most nincs hozzájuk elég forrásom. De térjünk vissza az Orvos lépcsőhöz.

A kiszemelt terület a vár háta megett található. Íme térképen:

Nagyobb térképre váltás

Nincs semmiféle különlegessége, csak véletlenül erre sétáltam,és figyelmes lettem egy valamiféle éppen tönkremenő kiszolgálóegység szerűségre (raktár, kazánház, kukatároló jóég tudja mi lehetett-ha valaki megmondja annak örülnék). A tetején már megtelepedtek a bálványfák, és mindenféle gizgaz. 

Mivel pont egy ablak alatt van arra gondoltam, mennyivel szebb lenne ha gondozott lenne. Így hát lefényképeztem és minimális Gimp tudásomat bevetve (a photoshopot vmi miatt nem akarja befogadni a gépem így most gimpre vagyok kényszerülve de nem is annyira rossz csak kicsit sokatlan) benövényesítettem elsőre itt van egy egyszerű gyepes verzió.

Most

Gimpben gyepesítve

Szerintem valamivel barátságosabb, bár megvagyok róla győződve, hogy nem fenntartható(vagy nagyon drágán) de még előállok jó ötletekkel, csak legyetek türelemmel

Mindenhol szidunk mindenkit. Mindenhol mindenki lop és nem csinál semmit sem - gondoljuk mi és el is hisszük, úgy hogy nem is vesszük észre a tetteket amik esetleg ezt megcáfolják -legalább részben. Remélem a cikk végére viszek egy kis pozitívumot a budapesti olvasók mindennapi életébe.

A minap (amikor elkezdtem írni ezt a bejegyzést kb. egy hete) felmentem a Gellért-hegyre -immár nyugodtan mondhatom kedvenc helyemre- amivel először egy évvel ezelőtt találkoztam. A hely kissé eldugott, a nagy virágkiültetés mellett található. Legjobb tulajdonsága, hogy nem tűnik ápolatlannak (na jó nem nagyon). A trükk valószínüleg abban rejlik, hogy a méhkaptár/ sejtes kiültetésben (ki hogy hívja) évelők vannak, nem tudom kinek jutott eszébe (valószínüleg mindenképp gazdaságos -nem kell évente új növényeket venni). Az évelő növényeket tavaly ültették ki, akkor még nyagyon csenevészek voltak, virágukat ellenben visszavágták, így serkebntve a gyorsabb bokrosodást, egybenövést. Mára a legtöbb helyen egy-két kivétellel (ahol kiloptak egy-két növényt) egybefüggő "szőnyeget adnak".

Nemtudom ki ismeri az évelőket, de a virágjuk általában nem rendelkezik jelentős díszítő értékkel (egy-két hétig, rosszabb esetben egy-két napig szép) ellentétben az egynyáriakkal amik egész nyáron virágoznak. Tehát virág helyett ők habitusukkal, levelükkel díszítenek -persze ezen felül ott van az amikor virágoznak az egy kis extra a mindennapokhoz képest. Az évelők ezzel a tulajdonságukkal, egyszerűen varázslatos hangulatot keltenek a gellért hegy ezen eldugott kis részén.

Mellékelek ez évi áprilisi és juniusi képeket, hogy érzékelhető legyen a változás :D

Ezenkívül meg mindenkinek javaslom, hogy látogasson el ide, szeresse meg a helyet, de legfőképp írjon egy dícsérő levelet a Főkertnek. Azzal a tartalommal, hogy gratulálok, ez nagyon jól sikerült, díjaznánk ha ehhez hasonló helyek a város más nem intenzíven fenntartott területein is megjelennének.

áprilisi képek

júniusi képek

Tegnap (máj 28.-án) a MÉSZ szervezésében a Pollack Mihály tér egy napig kivetkőzött magából. A Parkász Egyesület lett felkérve arra, hogy fektessen le gyepszőnyeget a térre. Ezt egykor kezdték majd bőven a kezdés előttre befejezték a füvön ülve még sörözni is volt idejük. A lerakott gyepszőnyeg  a nem hivatalos építészeti tervek alapján egy nonfiguratív fát ábrázolt. A nap után egy óvoda kapja/kapta meg a gyepszőnyeget.

Ékes példája ez a civil kezdeményezéseknek, amik nemcsak életet visznek a városba és tereibe, hanem zöldet is. Ha erről lemaradtunk nézzük meg a térre kiírt pályázat eredményét(szerintem kicsit növénytelen megoldások születtek; az ok, hogy ott a múzeum kert zöldje a túloldalon, de ez nem akadályozza a több növény lehetőségét-szerintem)

és nem is bonyolult, ami pedig kell: fólia, gyepszőnyeg, néhány elvetemült ereje teljében lévő fiatal és a működésükhöz szükséges sör :D (bár a VIII.kerületben tudtommal tilos közterületen az alkohol fogyasztás...)

 Hányszor álltál olyan kis utcácskában ami kiáltott egy fasorért? Sokszor ugye? :) Én is, és nem értettem, miért nem képesek megszüntetni a parkolósávot és a helyére egy tuti kis fasort ültetni. Ma már tudom, hogy nem mindig lehet akárhova az utcába fákat ültetni, mivel a különböző kábeleknek, vezetékeknek kötelező (és szükséges) védőtávolsága van, és ezek ezt nem teszik lehetővé. Mit lehet ilyenkor csinálni?

Néhány ötletem van:

1. Ez kicsit ötlettelen, de a magyar helyzetet ismerve talán van alapja. A lényege egy szóban megfogalmazható: SEMMIT.

2. Ez kicsit merész, de volt rá példa. Nem vesszük figyelembe a védőtávolságot. Odaültetjük a fát húsz év mulva meg mindenki azon háborog, hogy már két napja valamelyik közszolgáltatás nem érhető el, mivel az erős szélben a fa gyökerének a mozgása eltörte, elszakította a vezetéket.

3. Planténert használunk, ennek a fenntartása költséges ugyanis locsolni kell majdnem egész évben, ha megrongáják meg kell javítani, ellenben egy egységes utcabútor családdal kiválló hangulatot képes teremteni a területet használók körében.

4. Ez egy szikra ami az előbb pattant ki az agyamból és még magam sem értek vele egyet. Bizonyos esetekben ha semmi egyéb lehetőség nincs rá, akkor a festést is meglehetne próbálni. Lélektanileg jelenthet valamit, de ezen az elképzelésen még gondolkodni kell.

 Kikről is lenne szó ha nem az ovisokról-kisiskolásokról?

Bizony, a probléma őket sújtja valószínüleg a leginkább. És mi is a probléma tárgya? A címből is kiderül. Ez bizony a gesztenye. Pontosabban az amit mi - hétköznapi átlag magyar, sőt gyakran a növényeket jobban ismerők is- vadgesztenyének hívunk. Elvileg, ugyanis bokrétafának kéne hívnunk de mivel toktermése (a barnya gigyó a szúrós zöld hélyban) hasonlít a szelídgesztenyéhe ezért vadgesztenyeként hódít a magyar nyelvterületeken. 

A probléma hátteréhez fontos egy-két dolgot megtudni erről a növényről. A szakirodalom Aesculus hippocastanum néven beszél róla. A Balkán félsziget hegyeiről származik és régen igen népszerű volt, előszeretettel használták utcafásításra, szép boltozatos koronája, kúpos fehér virágbugái miatt. A fa 16-20 m magasra is megnő, ezzel nem is lenne probléma csakhogy páraigényes - ami még nem is nay baj kicsit gyengébben fejlődne és akkor?- de ami rosszabb van három ellensége. Az egyik a vedgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ochridella Deschka et Dimić) hatásával valószínüleg mindenki találkozott, ugyanis ez okozza nyaranként a gesztenyefák leveleinek leszáradását, valamint őszi másodszori virágzását ami hosszútávon a fák halálát okozzák. Ellene védekezni majdhogynem lehetetlen, reménytelen. Akadnak persze vegyszerek amikkel védekezni lehetne de ezek drágák valamint csak akkor érdemes vele foglalkozni ha  facsoportról van szó. A másik ellen még nehezebb a védekezés, mert ez a szárazság, valamint a szennyezett levegő. A legjobban ellenben e kettő kombinációja képes akár halálos lenni a vadgesztenyékre nézve. Kiválló példa egészséges példányra látható a Margit-szigeten ahol elég párás a klíma - ezen például az aknázómoly garázdálkodása meg se látszik.

A harmadik pedig az, hogy van néhány tanár akik azt oktatják a jövő generáció kert-, és parképítőinek, hogy a vadgesztenyékből ültessenek teltvirágú fajtákat, mert azok kevésbé "szemetelnek" és így nem annyira balesetveszélyesek.

Az aknázó-molyok ellen van megoldás. Ez pedig az Aesculus x carnea -piros vadgesztenye- ültetése. Ez ugyanis ezeddig a vadgesztenye-aknázómoly ellen immunis. Toktermése ugyan kicsit más de meglehet szokni. Szóval gyerekek nyugalom lesz még a gyerekeiteknek gesztenye figura alapanyaguk (legfeljebb majd importáljuk kínából :) -amire akár még esély is lehet ha teltvirágú fajtákat ültetnek arra hívatkozva hogy a vadgesztenye termése veszélyes (bár ezt nem igazán értem, hogy miért ) max annyi hogy a gyerek kidobja a másik szemét a gesztenyével- de ez nem kifogás azért van a szülő hogy vigyázzon nehogy ilyen történjen.)

További szép napokat, ha valaki nem ért velem egyet az nyugodtan kommenteljen:)

 Miért kell karácsonykor a fákat felaggatni mindenféle villogó vicik vacak  izzósorral? A válasz egyszerű. Tetszik. Hogy pontosan kinek azt nem tudom (személy szerint nekem nem) valószínüleg senkinek sem bár a kitalálójának biztos. avagy lehet hogy valaki régen látott egy ilyet valahol és kitalálta ez kell nekünk is és akkor megszületett a "ratyi magyar verzió" (Ahogy ezekre példát láthatunk az egyik nemrégi karácsonyi díszkivilágítással foglalkozó blogon) ugyanis ha tényleg nem csak a vastagabb ágakat kötnék be akkor valószínüleg szebb lenne( bár minden bizonnyal több izzósor kellene meg nyagyobb macera lenne felrakni őket)

Képek külföldről (azért a giccs ott is jelen van bár az egyik képen látható hogy ott a kivilágított fa nem lebeg :) mint nálunk pl XI ker. Bartók Béla úton a platánok)

Bár a prímet a rózsaszíntörzsű gyérenzöldcsíkos fák viszik :) a Tókiói angyalhajizzó szerű bevonatú fák se semmik azok legalább nem virítanak úgy mintha egy debil találta volna ki az egészet (ha a tervező vagy kivitelező olvassa ezt a szösszenetet akkor tőlük bocsánatot kérek de véleményem fenntartom)

Ki ne szeretné az egzotikus/egzotikus hatástkeltő növényeket??? És mi lenne ha esetleg használnánk őket köztéren, közterületen? Valószínüleg ellopnák -jön azonnal kisujjból a válasz (talán okkal). De mégis azért gondoljunk bele, engedjük el a fantáziánk. Hadd szárnyaljon, repdessen, ne láncoljuk le, tekintsünk el azoktól a negatív tényezőktől amik miatt nem életképes (itt az emberi tényezőre gondolok). Persze kertekben abszolút elhelyezhető növényekről van szó, macera van velük dehát ugyebár minnél többet dédelgetjük annál jobban szeretjük majd. Hozzáteszem azt hogy városokban mindig melegebb van, mint a környező földeken Bp-en ez pl. különösképpen érvényesül. 

Essünk hát neki egy-két mediterrán keltő növény

füge (Ficus carica) egyre jobban eltejedtebb (könnyen hozzá lehet jutni és talán egyre olcsóbb is) majdnem mindenkinél van. Meleg helyre kell ültetni oszt elvan -néha kicsit visszafagy, de egy kis izgalom ugyebár kell az életünkbe :) viccet félretéve szerintem majdnem mindenhol megél magyarországon (persze igyekezzünk melegebb helyre, déli oldalra ültetni stb.) A gellérthegynél a budai alsórakparttól elkerített részen például elég nagy példányok vannak belőle

banán (Musa basjoo) a fügénél kényesebb takarni kell télire (erre a neten különböző technikákat lehet találni) de azért mégis egy trópusi hatást kelt nyáron egy banán csoport

kenderpálmák (pl. a kínai Trachycarpus fortunei- ez állítólag -17°C-ig bírja) nagyon jól néznek ki, tényleg van egy hatása (bár akár flancolásnak is tűnhet) A budai arborétumban van egy gyönyörű példány belőle

örökzöld liliomfa-ezt az emberek többsége keveri a tulipánfával és a liliomfával (Magnolia grandiflora) ez is elég impozán növény, ennek is melegebb, szélvédetebb hely kell

tulipánfa (Liriodendron tulipifera) nagyon szép a virága, ritkábban ültetik mivel drága és ráadásul csak 40-éves korában hoz virágot 

babérmeggy (Prunus laurocerassus) több nemesítése van(a különbség általában a levél mérete, a növény növekedésének "sebessége" valamint a végleges magassága), akár alacsony sövénynövénynek is használhatóak apróbb fajtái (véleményem szerint pl. nagyon jól mutatna a szépművészeti előtt -mármint impozánsabb lenne télen mint egy árvácska ágy vagy nyáron egy más virágágy, de erről döntsön budapest főkertésze hisz mégiscsak az ő tiszte)

tarkalevelű japán babérsom (Aucuba japonica 'Variegata') elvileg ez is kissé fagyérzékeny mindenesetre szombathelyen nagyon jól elvan a Gyöngyös-patak partján

Chilei mézpálma (Jubea chilensis) magam még nem találkoztam vele elvileg a hideget jól tűri csak a pangó vízzel áll rosszul

yuccák (yucca) több fagy tűrő változata van ezzel még közterületen is próbálkoznak pl. Gellért tér előtt a sziklakápolna felőli oldalon a sávok közti elválasztóba is ilyen van ültetve és jól bírja 

vannak még egzotikumok ha van rá igény lesz Egzotikumok az utcákra?????_2  de akkor kommentekbe kérek növényneveket valamint gondolkozzatok ti is hogy esetleg hol mutatna jól az adott növény pl. ahogy én írtam a szépművészetihez babérmegy sövényt

 Mi is a zöldhomlokzat?
- Hát egy érdekes dolog. A lényeg hogy növénnyel borított (benőtt/ vagy beültetett) fal.

Mit kell tudni a zöldhomlokzatokról?
- A zöld homlokzatok a városépítészetben fontos szerepet tölthetnének be, ha "léteznének". Foglalkozni nem foglalkozunk velük túlságosan (sajnos). Nekik köszönhetően csökkenthető a városi hőmérséklet (ugyebár növényből van és párologtat), megköti a levegőben lévő port,szigeteli a házfalat(a levelek és házfal közöttti légréteg szigetel) valamint védi a homlokzatot az esőtől.A továbbiakban a témát két részre bontom. A növénnyel való benövésre és a beültetésre.
1. benövés: Ebben az esetben arról van szó, hogy egy falat valamilyen kúszó növény "befut/benő/beborít". A növények valamilyen módon (tapadó korong, léggyökér, kacs) kapaszkodnak a falhoz ebből származik az egyik általnos félelem (amire hivatkozva többnyire nem alkalmazzák), miszerint tönkre teszi a vakolatot, szigetelést. Ez csak abban az esetben igaz ha az sérült, ellenkező esetben nem. A másik az, hogy a bogarak,rovarok megbújnak rajta, de ez is téves ugyanis éppenhogy azoknak a madarknak teremt fészkelési lehetőséget amelyek megeszik ezeket a piciny ízeltlábúakat. Magyarországon ha zöld homlokzatról beszélünk szinte kizárólag erről az esetről van szó. Mivel ez a "legköltség takarékosabb" megoldás (persze csak akkor ha a zöld homlokzathoz létéhez ragaszkodunk). A leggyakrabban használt növény (tapasztalatom szerint - majdnem mindenhol ezt látom) a tapadókorongos repkény vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata), de előfordulnak még a borostyán fajták(Hedera nemzettség - bár véleményem szerint ez legtöbbször maga indult útnak fel a falon és a tulajdonosnak csak megtetszett), trombitafolyondár (Campsis radicans), különböző futórózsák, lilaakác (Wisteria sinensis) bár ezek (Campsis,Wisteria) megfelelő segítség nélkül (ellentétben a Parthenocissusokkal és Hederákkal) túl magasra nem jutnak. Nekik "támrendszer" kell, például dübelekkel rögzített "drótpálya", jól rögített apácarács,- drótháló. A jó rögzítés fontos, a növény ugyanis csak nő és nő - és senki se szeretné hogy akár több méter magasról több tíz kilós növényfal rázuhanjon. Azt mondják az okosok hogy a Parthenocissus valójában hozzá simul a falhoz és a tapadókorongjait csak a kezdetekben hasznélja (amíg az új hajtás kellően elfásodik), és emiatt ha pl. a Campsis avagy a tapadókorongtalan repkény vadszőlő (Parthenocissus inserta) megjelenik azt azonnal el kell távolítani mert ellenkező esetben a P. tricuspidatánkon fog felkúszni ami miatt az a saját súlyának két-háromszororsát már nem fogja elbírni és egy nagyobb viharban leszakad akár a vakolatot/falat is magával ragadva. 

2.beültetés: Ez költségesebb bár jóval tetszetősebb, különböző minták létrehozását is lehetővé teszi. Patrick Blanc a "mestere", Ő a leghíresebb szakember ebben a témában, a világ minden táján dolgozott márh (kül és beltéren egyaránt), ennek a technikának a lényege tudtommal hogy kissé ferdén egymás fölé polcrendszer szerűen felépíteni a növényeket tartó szerkezetet. Patrick Blanc felfedezése amitől ezt jól működően képes volt megoldani az hogy a növényeknek a föld nem alapvető feltétel, a lényeg, hogy legyen víz, tápanyag, és fény. Itt már a sorok közt is olvasó olvasó már tudja azt hogy miért a benövéses módszer elterjedt magyarországon. A víz. Ugyanis míg az első módszernélegy két növényt kell locsolni vagy még locsolni sem mert, hogy a talajból felszedi az magától addig itt a falon "lógnak" a növények ahol egy vízesésnél vagy egy esőerdőben persz elég magas a páratartalom de kicsiny hazánkban nem, tehát locsolni kell (és néha még tápanyagot is keverni a locsoló vízbe) ami ugyebár pénz és az vagy nincs vagy ha van másra költik. Mert bár lélektanilag pozitív hatása van a zöld homlokzatnak (az általam meghatározott mindkét típusnak), egészségügyileg is (megköti a port, növeli a páratartalmat), szigetel is(nyáron nem engedi annyira átmelegedni a falakat, és ha örökzöld akkor télen annyira kihülni) nálunk egyhamar nem lesz népszerű.

	Ilyen jellegű "félkész " zöldfalakat ausztráliában például forgalmaznak
	Ugye mindenkinek  ismerős ez az épület??? Hát persze ez lett volna a kormányzati negyed növényzettel befuttatott koncepciója
	Patrick Blanc egyik műve
	Egy Parthenocissus Tricuspidataval befuttatott homlokzat
	Patrick Blanc egyik beltéri műve

 ha tudsz magyarországonpéldát zöldhomlokzatra (nem ilyen befutatottra), akkor kommenteld hogy okosabbak legyünk :)

Amiket megtudtam összefüggéstelen pontokba szedve:

okulva a commentekből már itt leszögezem. az OK, hogy hú de jó meg minden de bárhova nem lehet tenni vannak helyek ahol egyszerűen a villamos pálya alkalmas kell legyen arra hogy a mentők stb. eltudjanak menni, de pl villányi úti, duna parti villamos sínek közé abszolút elférne a fű vagy annak alternatívája(pl Sedumok)

- Franciaországban(amúgy NYEU nagy részén) divat a füvesített villamospálya. Az ISS Espaces Verts cég (saját bevallása szerint) valami spéci húdejó technikával dolgozik a füvet 15cm-n próbálják kordában tartani, valamint ellenállóságát növelik (hogy hogy az minden bizonnyal hadititok). Amúgy állítólag (lehet hogy csak egy propaganda anyag) franciaországban a villamosok most élik reneszánszukat. Párizsban pl. 1957-ben bezárták az utolsó villanyost ami Versailles-ba ment, és csak 1992-ben kezdtek neki az új villanyosvonalaknak ma már négy kész van és az ötödiket építik (bár lehet hogy már az is kész van mert a cikk elég régi volt).

-Hol találunk füves villanyosokat? Barcelona, Párizs, Düsseldorf, Oslo, Strasbourg, St.Etienne,  ha tudsz még ilyen várost kommenteld és beírom ide
amikeről ti szóltatok:
Athén(thx lacka2 :)), Prága (Mostly Harmless megerősítve Reman, jantschee, Artie álltal is), Lille agglomerációja(Roubaix és Villeneuve d'Ascq thx Reman), Brüsszel (bela2255), Hága(mf_laca), Montpellier(Nakata),Nizza(Nakata),Brno(JanDítě),Lyon de a felsorolást nem folytatom mert annyi comment jött hogy nem győzöm. Na jó közben kisült hogy bár nem villamos (mert csak kisvasút) de füvesített pályája van(köszi urbanbrain)

-Mik a hátrányai? Mivel a fű él, ezért bizonyos szükségletei vannak: vizet kell felvegyen, de mivel nálunk alapvetően nem esik túl sok eső(legalábbis annyi amennyi egy fű egészséges szép növekedéséhez szükséges lenne) ezért locsolni kell (ami ugyebár pénz), két villmos sín közé nem lehet túl sok ültető közeget rakni ezért a fű álltal elhasznált tápanyagokat időnként pótolni kell (ez is közvetve pénzigényes), a fűt nyírni kell mert egy nagyon fényigényes kultúra amit ha nem nyírunk kiritkítja saját magát. persze vannak szárazságtűrőbb fűkeverékek de víz, tápanyag, nyírás azoknak is kell. persze lehet hogy akár a normál ár többszöröse de lehet hogy budapestet sokkal jobban viseli és hosszútávon akár olcsóbb is mert kevesebbet kell a fenntartásra költeni

-Mik az előnyei? állítólag nagyon jó léghang-gátló, zajelnyelő, párologtat, megköti a port gyönyörködteti a szemet,tisztítja a levegőt

-Budapesten már voltak próbálkozások a bevezetésére Roosevelt térnél valamint a Villányi úton. Azt mondják nem vált be. Aki a pontos infókat ismeri az szóljon, én olyasmiről tudok hogy vki azt akarta megcsinálni hogy sedumokkal(varjúhájfélék) "füvesíteni" és ráaddásul piros fehér zöld színkombinációt kirakva (a piros és a fehér a sedumok virágzatának a színe-ezzel az a gond hogy nem egyszerre virágzik) mindezt aug. 20-ra. úgytudom az egész ott bukott el hogy a tömeg végigment rajta amit a sedumok úgy gondolták hogy ezt azért inkább nem viselik el.  

-Budapesten saját használatra van füvesített pálya(Törökkő)

-Szegeden most villamospályát építenek és ott a tervek szerint füvesített pálya is lesz, valamint a commentekből megtudtuk hogy Debrecen is rajta van a témán (jómagam drukkolok nekik nem a megvalósításhoz hanem a későbbiekhez)

Néhány kép amit a netről innen-onnan összeszedtem (a commentek alattuk föltétlenül lvassátok el mert születtek okos hozzászólások)

források:

http://www.issworld.com/press/news_stories/Pages/tramways_turn_green_with_iss.aspx

http://connectedcities.eu/downloads/magazines/nt_2007_feb_eivp.pdf

http://en.wikipedia.org/wiki/Tramways_in_Paris

http://www.ujpalyan.hu/index.php/2-es-vonal/page-42.html#tervek_rajzok

http://urbanista.blog.hu/2008/08/25/miert_nincs_nekunk_fuves_palyank

http://urbanista.blog.hu/2009/06/04/megiscsak_van_fuvesitett_villamospalya_budapesten_igaz_csak_belso_hasznalatra

Íme a másolás amire már felhívtam figyelmeteket.

Elkészült a budai 19-es villamos pályájának újjáépítése: hamarosan megint lesz közvetlen összeköttetés Újbuda és a Batthyány tér között. A sínek közét szürke térkő fedi, több méter széles betonsávval „gazdagítva” a budai Duna-partot. Ez a praktikum szempontjából nehezen indokolható: gyomirtózás nélkül felveri a gaz, a pótlóbuszok és nehezebb járművek alatt pedig gyorsan tönkremegy. Meglepő, hogy a füvesítés gondolata a 19-es erre ideálisnak tűnő vonalán nem merült fel az illetékesekben, pedig Prágától Düsseldorfig akad példa akad rá jó példa bőven. A BKV-nek viszont csak negatív tapasztalatai vannak.

Avillamospályák befüvesítése az elmúlt évtizedben lett óriási divat szerte Nyugat- és immár Közép-Európában is. Nem tudjuk pontosan, hol ütötték fel fejüket a fűszálak először, de annyi bizonyos, hogy Hollandia és Spanyolország, közelebbről Barcelona az elsők között alkalmazták a füvesített pályát. Franciaország, ahol újra felfedezték a buszoknál sokkal környezetbarátabb és megbízhatóbb kötöttpályás közlekedést, ugyancsak élenjár: összesen húsz városban található füvesített pálya, csak ott nem alkalmazzák, ahol gumikerekű villamosok futnak.

 (Gyengébbek kedvéért: a bal oldali kép az ahogy most kinéz a jobboldali az a füves verzió)

Mi is a planténer?
- A planténer egy olyan konténer amibe a növényt ültetnek, és amiben, ha azt nem locsolják(pláne a forró, nyári szárazságban) akkor könnyen kiszárad. Ide-oda lehet tenni, lehet giccses, elegáns, lehet fával burkolt avagy csak símán öntvény, de akár újrahasznosítotott műanyagból is csinálhatják és akkor az emberek még meg is bocsátják azt, hogy valami hányadék ahogy kinéz :P.
 

Előnye:
-Nem kell több millió forintért, több hónapig lezárva legyen a járda a növény gödrének létrehozása miatt (csak ki kell rakni és esetleg rögzíteni)
-A polgármester planténereket forgalmazó/gyártó haverja is kap pénzt nem csak a kertész haver akit a locsolásért, metszésért, kidöglött növény pótlásáért, stb. fizet

Hátránya:
-Néhány jól megtermett, elszánt "planténergyűjtő" könnyűszerrel elviheti

Szóval ha belegondolsz ez tiszta haszon mindenkinek (városi részről tuti -és mivel nekik is megéri raknak növényt az utcákra mi pedig nekünk jó!!!).

Ha vannak még egyéb ötleteid szólj és beírom.

Jah, és zöldebb környezetet a városi parasztnak!!!!!

 Hát nem tudom, valószínüleg egy kis exhibicionizmus (http://lexikon.katolikus.hu/M/magamutogatás.html az első értelmezés), valamint világot jobbá, élhetőbbé tenni akarás. A főbb tartalom valószínüleg majd más blogokból leszlenyúlva, valamint tervezem saját dolgok létrehozását. Jah és tájépítésznek vagy vmi hasonlónak készülök. Remélhetőleg majd még hallotok rólam, bár lehet, hogy a tévében nem -bár ki tudja??? nagyon menő lenne :D.